210330 Jared TallentAz ausztrál Jared Tallent az elmúlt tizenöt sport nélküli év egyik legfontosabb gyalogló egyénisége. A nemesfémet azonban a zsinórban negyedik olimpián nem fogja megnyerni. Sérülés miatt XNUMX évesen úgy döntött, befejezi pályafutását.

Tallent 17-ben debütált a 2001 éven aluliak világbajnokságán Debrecenben, Magyarországon. Hét évvel később ő lett az első ausztrál sportoló, aki két érmet nyert egy olimpián. A 2008-as pekingi játékokon 20 kilométert futott a bronzért a pályán, és 3 évesen ezüstérmet szerzett. Négy évvel később még olimpiai bajnok is lett, amikor Londonban diadalmaskodott a még mindig érvényes olimpiai rekordban, 36:53:XNUMX-ban, ami egyben egyéni maximumának az értéke is. A huszonévesen hetedik volt. A Rio de Janeirói Olimpián XNUMX évesen nem volt elég ahhoz, hogy megnyerje a győztes szlovák Matej Tóthot, és elvigye az ezüstöt Brazíliától.

A világbajnokságon is tündökölt, ahol zsinórban háromszor szerzett ezüstérmet, a 2011-es daegu-i, 2013-as moszkvai és 2015-ös pekingi világbajnokságon. 2012-ben és 2016-ban kétszer nyerte meg a gyalogló világkupát, a 2010-es szezonban pedig a Nemzetközösség bajnoka lett Újdelhiben. Négyszer nyerte meg az Óceániai Játékokat és hétszer a nemzeti bajnokságot. A 20 kilométeres pályán az utas 1:19:15. „Büszke vagyok arra, amit az atlétikában elértem. Soha nem álmodtam arról, hogy érmet nyerjek az olimpián, amikor elkezdtem járni, és zsinórban három olimpián megnyerni azokat soha nem felejtem el." hagyta magát meghallani.

A következő hetekben a negyedik olimpiáján akart részt venni. Egy izomsérülés azonban megakadályozta ebben. „Azt terveztem, hogy Tokiót teszem a hattyúdalomra, de hosszú ideje zavart egy combizom sérülés, ami lehetetlenné teszi, hogy részt vegyek az Ausztrál Bajnokságon, ami lehet az utolsó esély a kvalifikációra. Így hát vegyes érzelmekkel jelentem be a visszavonulásomat.” – áll a hivatalos közleményben.

Nem felejtett el köszönetet mondani mindenkinek, aki hozzájárult sikeres pályafutásához. „Az atlétikának köszönhetően sok értékes barátságra tettem szert, és hálás vagyok értük. Szeretnék köszönetet mondani családomnak és barátaimnak a támogatásukért, valamint Daril Bigginnek, Brent Vallance-nak és Adam Didyknek, akik végig vezettek pályafutásom során. Nagyon köszönöm Louise Burke professzornak is, az Ausztrál Sportintézettől. Sikerem nagy részét annak a tudásnak köszönhetően értem el, amelyet megosztott velem. E csapat nélkül semmire nem lennék képes.” - tette hozzá.