A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) Gyaloglóbizottsága több változtatást is javasol majd az IAAF Tanácsának a bajnokság programjában. A legfontosabb, hogy az MS 2023-tól mindkét szenior versenypálya hossza változzon - férfiaknál és nőknél 20-ról 10-re, illetve 50-ről 30-ra.

Az első változtatást azonban a 2021-es, amerikai oregoni világbajnokságra tervezik, ahol férfiak és nők 20 és 30 km-en mennek. A 2020-as tokiói olimpián a férfiak az utolsó 50 között fognak versenyezni, az IAAF pedig egy női 2021 km-es versenyt javasol a tokiói játékok programjába a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. A Bizottság emellett javasolja az elektronikus chipek bevezetését a gyalogosok felülettel való érintkezésének ellenőrzésére, amelyet 10-ig végre kell hajtani. Az IAEAAF Tanácsa 11. március 2019–1-i ülésén tárgyalja meg a Gyalogos Bizottság ajánlásait. Ha elfogadják, a A változások 1-től lépnek életbe.

A képen az IAAF Gyalogos Bizottságának tagjai, akik döntenek a sétaútvonalak megváltoztatásáról:

(balról) Tim Berrett, Stéphane Bermon, Maurizio Damilano, Jane Saville, Robert Korzeniowski és Luis Saladie

Az IAAF Gyaloglóbizottságának vezetője, egykori olimpiai győztes, 20 km-es világbajnok olasz Maurizio Damilano így magyarázta a pályamódosítás okát: „Fő célunk az, hogy a 2020-as tokiói olimpia után biztosítsuk a gyaloglás jövőjét, és hogy a fiatal gyalogosok generációjának nem kevesebbet, de többet kínáljunk, mint most – akár négy szakágban, valamint két férfi és női versenyben – Világbajnokság és Olimpia. A változtatások nem mindig könnyűek, de feltétlenül szükséges, hogy vonzóbbá tegyük őket a fiatal sportolók és szurkolók számára."

A Gyalogos Bizottság ajánlását az 50 km-es gyaloglás háromszoros olimpiai győztese (1996, 2000, 2004) Robert Korzeniowski is támogatta. „Mint tudod, a legnagyobb sikeremet mindössze 50 km-en értem el. A világ azonban változik, ezért bátran kell haladnunk. Ez a változás biztosíthatja, hogy a gyaloglás továbbra is a legfontosabb sportok része maradjon. Események. Nincs kétségem afelől, hogy a 30 km-es verseny ugyanazt a lehetőséget kínálja az állóképességi gyalogosoknak, hogy elérjék céljaikat, mint az 50 km-es pályán." Poliak állította az IAAF sajtóközleményében.

A színfalak mögött eközben felröppent a hír, hogy a javaslat hatására lemondott Peter Marlow, aki 1977 óta tagja volt az IAAF Gyaloglóbizottságának, és 1996 óta vezette az Európai Atlétikai Járóbizottságot. A gyalogló szakértő megerősítette döntését az Athletics Weeklynek: – Ezzel tiltakoztam a bizottság javaslata ellen. Marlow hangsúlyozta, hogy a bizottság ítéletét a világ gyalogosközössége egyáltalán nem fogadta el, mondván, ez nemcsak a vég kezdete lehet mint atlétikai szakág, hanem a hármasugrás és a súlylökés kivezetése is a bajnokságból. program, amelyről régóta beszélnek az IAAF-en.

A férfi 50 km-es gyaloglás 1932 óta folyamatosan szerepel az olimpiai programban, a férfi 1956 2000-ban, a női pedig a 1992-es Sydney-i olimpián szerepelt a programban, amikor 1996-ben és 10-ban a gyalogosok öt kör alatt versenyeztek a XNUMX km-es versenyen. .

SZLOVÁK VÁLASZ AZ IAAF GYALOGOS BIZOTTSÁG JAVASLATÁRA

PETER KORČOK, a Szlovák Atlétikai Szövetség elnöke: „Ha lecserélem az ötvenet harmincra, sajnálom. Ez a fegyelem mindig is lenyűgözött, királyinak tartom. Sportolóként szerettem, és ezen a pályán értem el a legnagyobb sportsikereket. Örökké emlékezni fogok Tóth Matej 2015-ös pekingi világbajnokságon és a 2016-os Rio de Janeiró-i olimpián aratott győzelmeinek csodálatos emlékeire is ezen a gyalogos útvonalon.

Támogatója voltam és leszek is a játékok programjában szereplő leghosszabb olimpiai fegyelem fenntartásának, de megértem azt az érvet is, hogy miért kellene változást elérni. Pozitívumnak tartom, hogy az OH programba két férfi és női szakot javasolnak. A tíz gyors és lendületes lesz, a harminc pedig egy szép állóképességi szakág, így mindkettő vonzó lehet a nézők számára. A pályák hosszának módosítására tett javaslat lehet, hogy ösztönzőleg hat a fiatal gyalogosok számára, de fontos, hogy továbbra is lesz elképzelésük az olimpiai részvétel lehetőségéről."

MATEJ TÓTH, 2016 olimpiai győztes és 2015 világbajnoka 50 km-es gyaloglásban: „Az én szemszögemből az IAAF Walking Commission ajánlása egyáltalán nem jó, és a gyalogos közösség is elfogadja. Pozitívum, hogy a javaslat négy egyéni tudományág fenntartását vezette be. Megértem, hogy a gyalogláshoz alkalmazkodni kell a trendekhez, de nem hiszem, hogy a pályák lerövidítése a megoldás. A gyaloglás állóképességi sport, rajongói tisztelik. A pályák lerövidítésével nem vonzunk új nézőket. A megoldást inkább abban látom, hogy a verseny vonzóbbá tétele a modern technológia - kiterjesztett valóság, gyalogos interjúk, rajt előtti nyilatkozatok, történelem, statisztikák - felhasználásával. Hiszen a Tour de France szakaszai órákig tartanak, és rengeteg néző nézi őket…

A technológiai vezérlő chipek bevezetésénél is körültekintően kell eljárni. Ezt el tudom képzelni, de a gyalogosok először edzéseken, kisebb versenyeken tesztelhessék őket, és fokozatosan be lehetne vezetni az egész rendszert a nagy rendezvényekre. A beállításnak azonban nagyon érzékenynek kell lennie. A látható kapcsolatvesztés szabálya szabad szemmel több milliszekundumos kapcsolatvesztést tesz lehetővé. Ha az új chiprendszer ezt nem tudná elfogadni, a járás rendkívül lassú lenne. A finanszírozás is kérdéses: ki viseli a tetemes költségeket? Chipeket minden versenyen, edzésen kell használni, nem tudjuk, mennyi lesz az élettartamuk. Elvileg nem ellenzem a bemutatkozásukat, de még sok kérdésre kell válasz. Úgy gondolom, hogy a javasolt változtatások elfogadása sem jelenti a gyaloglás fokozatos megszűnését. Versenyzői pályafutásomat valószínűleg nem befolyásolják a változások, de a jövőben az XNUMX-esek következő generációját szeretném támogatni."

MATEJ SPIŠIAK, a szlovák gyalogos válogatott vezetőedzője és Tóth Matej edzője: „Mit is mondjak – ismét csak nélkülünk hozzák meg helyettünk a döntéseket. Ha figyelembe vennék a szakmai közösség, különösen a gyalogosok, az edzők vagy a nemzeti szövetségek tisztségviselőinek véleményét, akkor meggyőződésem, hogy ilyesmi soha nem történne meg. De érdekel valakit? A versenyzők és a nemzeti szövetségek túlnyomó többsége világosan látja a javasolt változtatásokat – hogy az eredeti 20 és 50 km-es diszciplínák megmaradjanak mind a férfiak, mind a nők számára. Ezért nem látok egyetlen okot sem a változtatásra. Furcsa az az érv, hogy az ötven túl sokáig tart, mert sok más sportágban vagy szakágban ugyanilyen hosszúra vagy még tovább tart a verseny.

Mi a logika rövidebb pályára költözni, amikor statisztikailag az 50 km-es versenyen van a legkevesebb kizárás és járástechnika megsértése? Nem értem a pályák hosszának rövidítését, amikor valamikor az Eb-n vagy világbajnokságon lemondták a csarnokban az 5000 m-es versenyt, mert nehéz volt felmérni a járástechnika helyességét és sok volt kizárások. Véleményem szerint az értelmetlen és szakszerűtlen döntések helyett az IAAF-nek arra kellene összpontosítania, hogy egy ilyen, az elmúlt években rohamosan terjeszkedő, fantasztikus történelemmel, számos hőssel, szép történettel rendelkező, tradicionális tudományágat hozzon létre, még jobban népszerűsítse, értékelje és terjessze a világba. közönség. 

Úgy érzem, hogy az európai és a világ atlétikai vezetői mindenáron próbálnak innovációt hozni, de ezek eddig többnyire csak kontraproduktív döntések, amelyek szerintem nem vonzzák az új közönséget, és meglehetősen ellentmondásos reakciókat váltanak ki. Nagy csalódás lenne számomra, ha az IAAF jóváhagyná a változtatási javaslatokat. Akkor valószínűleg nem teszünk semmit, alkalmazkodnunk kell."

MARTIN PUPIŠ, a Szlovák Atlétikai Szövetség vezetőedzője: „Az IAAF Gyalogos Bizottságának döntését a befolyást szerző menedzserek beavatkozásának sikertelen eredményeként látom, és olyan újításokat vezetnek be, mint a világbajnokság kvalifikációs helyezései vagy a minszki Európa Játékok atléta. Szerencsére a nyomás után egyikük sem került még gyakorlatba. Csalódott vagyok amiatt, hogy a Gyalogos Bizottság engedett az értelmetlen és koncepciótlan innovációs törekvésnek. Tudom, hogy tagjai hosszú ideje nyomás alatt vannak, és végül behódoltak. Van-e erre vonatkozó tanulmány vagy egyéb indoklás, hogy ez helyes? Fogalmam sincs, hogy 20 km miért nem, de 30 km igen. Lehetnek valódi viták, de – nem hangzottak el sehol. Így van ez kísérleti stílusban - mint a renking vagy a trackathlon esetében. Mi van akkor, ha az „újítók” úgy érzik, hogy a maraton hosszú ideig tart, 12 km-re, a Tour de France szakaszai pedig 25 km-re rövidülnek? Mi alapján jöttek rá, hogy 4 óra sok a nézőnek és 2,5 óra vonzó lesz?

Az innovációkat és fejlesztéseket mérlegelni kell – de szisztematikusan. Nem értek egyet azzal, hogy a probléma a verseny időtartamával van. Hogyan lehetséges, hogy a nézők egymás után 6 órát kerékpározást, több egymást követő napot, triatlont, 24 órás Le Mans-i autóversenyeket és hasonlókat néznek? A nézőt nem zavarja a hosszúság, csak valami pluszt kell kínálni neki manapság, például biatlont. A stadionatlétika is válságban van, a moderálásnál oda kell utasítani a nézőt. Abban is hibát látok, hogy a Gyémánt Liga gyakori, egyediségét vesztett versennyé vált.

A pályára térve azonban a távolságok lerövidítése ismét döntési problémákat hozhat. A csarnokban való séta kifizetődött, hogy szupramaximális volt a terhelés, és a technikával voltak gondok, mert a verseny rövid és gyors volt... Nos, 25 év után a versenytávok lerövidítésében keresik az innovációt és a vonzerőt... Sajnos az atlétika, amely az elmúlt évtizedekben a globalizációra épült, szinte semmit sem tesz a szakágak népszerűsítéséért, amely fokozatosan kiegészül minden más megközelítést igénylő technikai ággal. Nem vagyok benne biztos, hogy az IAAF gyaloglóbizottságának javaslatát kellőképpen megvitatták-e, mert a járótársadalom szakmai konferenciát is kért ebben a témában. A változások ellen több tekintélyes gyalogos szakértő tiltakozott.

Az atlétikának mindig is megvolt az a nagy előnye, hogy szinergikus hatást fejt ki. Ma sajnos az atlétikából valamiféle számítógépes játékot szeretnénk csinálni. Kár, hogy pár újító megpróbál lerombolni valamit, ami hozzásegítette az atlétikát az olimpiai család élére. Ezt nem csak a gyalogos változásokkal összefüggésben érzékelem. Természetesen részben értem a menedzserek optikáját, de a legjobb, ha mindenki odafigyel arra, amit ért. Úgy érzékelem a helyzetet, mintha a bankárok kezdenék irányítani/meghatározni a megfelelő életmódot…

Szöveg: BOGDÁNYI GABRIEL

MILYEN SÉTÁLÁSI FEGYELMEZTETÉSEK MELYIK KÖNYVBEN

(IAAF Gyalogos Bizottság javaslata)

2020 TOKIÓ: férfiak 20 és 50 km, nők 20 km (azonban az IAAF 50 km-t is javasol a NOB-nak)

MS 2021 OREGON: férfiak 20 és 30 km, nők 20 és 30 km

MS 2022 CSAPATOK: férfi 10 és 30 km, női 10 és 30 km

MS 2023 BUDAPEST: férfi 10 és 30 km, női 10 és 30 km

OH 2024 PÁRIZS: férfi 10 és 30 km, női 10 és 30 km